A legfrissebb vizsgálatok szerint a sokat támadott aszpartám mégsem okoz rákot.
Az utóbbi években sokat vitatott kérdés volt az aszpartám és az aszpartám tartalmú élelmiszerek egészségre vonatkozó hatása. Számtalan hír taglalta a daganatos betegségeket előidéző hatását, amely miatt hosszú évekig tartó, nagy létszámú kutatást végeztek ennek a kérdésnek a kiderítésére. Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy az Egyesült Államokban egy 5 éven át folytatott prospektív vizsgálatban 340.045, 50 és 69 év közötti férfi és 226.945 ugyanilyen korú nő részvételével vizsgálták, van-e összefüggés az aszpartám tartalmú üdítőitalok fogyasztása és az agy, illetve vérképző rendszer daganatainak kialakulási gyakorisága között. A következő frissítőket vették górcső alá: szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek, jeges tea, valamint aszpartámmal édesített kávé és tea. Külön szempont volt, hogy milyen gyakorisággal és mennyit fogyasztottak ezekből, illetve, hogy az italok mennyi édesítőszert tartalmaztak. A vizsgálati csoportok kialakításának szempontjai között szerepelt a résztvevők életkora, neme, etnikai hovatartozása, testtömeg indexe, a dohányzás, és cukorbetegség előfordulása.
Az 5 éves felmérés során a kutatók a vizsgált csoportok egyikében sem találtak összefüggést a vizsgált daganatok kialakulási gyakorisága, és az aszpartám tartalmú italok fogyasztása között.
Az aszpartámmal kapcsolatos vizsgálatok eredményeit világszerte ellenőrizték a hatóságok és tudósok, köztük az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal 1981-ben, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös szakértői bizottsága 1980-ban, valamint az Európai Unió Élelmiszertudományi Bizottsága 1985-ben és 2002-ben. Valamennyi esetben emberi fogyasztásra alkalmasnak és biztonságosnak ítélték az aszpartámot.
Az érthetőség kedvéért el kell mondani, hogy az aszpartám egy nagyon egyszerű vegyület, amely a béltraktusban három összetevőre bomlik: az aszparaginsav (tömeg alapján 40%) és a fenilalanin (tömeg alapján 50%) aminosavakra, valamint metanolra (tömeg alapján 10%). Ezt követően a szervezet ezeket az összetevőket ugyanazon anyagcsere-folyamatok során szívja fel és hasznosítja, mint amikor azok a mindennapi élelmiszerekből származnak. A megszokott élelmiszerek (tojás, tej, hús, hal, sajt, gyümölcs és zöldség) fogyasztása során ugyanezen összetevőkből sokkal nagyobb mennyiség kerül a szervezetbe. A mindennapi élelmiszer-összetevők anyagcsere-folyamatai alapján - ennek ismeretében - nem meglepő, hogy az aszpartám biztonságos, és nem rendelkezik az egészségre káros hatásokkal.
Az aszpartám lebontása során keletkező metanollal kapcsolatban számos téves információ látott napvilágot. Érdemes tudni, hogy a metanol, valamint az aszpartámból származó metanol biztonságát is széles körűen megvizsgálták. Az FDA élelmiszerbiztonsági becslései alapján a nap 24 órájában óránként hozzávetőleg 30 liter, teljes mértékben aszpartámmal ízesített ital is elfogyasztható anélkül, hogy a metanol bármilyen káros hatása mutatkozna. (ennek a mennyiségnek a napi elfogyasztása természetesen csupán feltevés).
Az aszpartám emésztése során keletkező metanol megegyezik a számos gyümölcsből, zöldségből és ezek leveiből sokkal nagyobb mennyiségben származó metanollal, amely a mindennapi étrend részét képezi. Létrejöttét követően a metanol - forrásától függetlenül - további alkotóelemekre bomlik a test szokásos folyamatai során.
Különböző italokból származó metanol hozzávetőleges mennyisége (mg/0,33 l)
Aszpartámmal édesített üdítőital 18
Narancslé 23
Almalé 29
Vörös szőlőlé 65
Paradicsomlé 107
Néhány szó az MDOSZ-ról
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) 1991-ben alakult meg, jelenleg 1400 tagja van. 1998 óta kiemelkedően közhasznú szervezetként működik. 1994 óta tagja az Európai Dietetikusok Szövetségének, az EFAD-nak (European Federation of the