Hippokratész már 2500 évvel ezelőtt felhívta egyik művében a figyelmet az időjárás egészségbefolyásoló hatásaira. Tanácsai szerint hirtelen időjárás változás esetén az adott naptól számított tíz napon belül nem szabad sebészeti beavatkozást végezni, vagy hashajtó, féregtelenítő szereket bevenni. Az időjárás emberi szervezetre gyakorolt hatását már évezredek óta figyelik. Shakespeare Hamletje például a szelekre volt érzékeny. Az északnyugati szél megbolygatta elméjét.
Évszázadokon keresztül gyűltek az időjárás változással kapcsolatos népi hagyományok, babonák orvosi megfigyelések, mígnem a 20. században, Németországban új tudományág született a jelenség vizsgálatára, a bioklimatológia, ami az élőlények állapota és az atmoszféra változásainak kapcsolatát taglalja. A biometeorológusok például megállapították, hogy szoros összefüggés van hőmérsékletváltozások és szívproblémák kialakulása között. Vizsgálataik szerint az Egyesült Államokban 1979 és 1995 között történt jelentős hőmérsékletingadozások felelősek csaknem 13000 ember haláláért.
A reumás tünetekkel küzdő emberek csaknem 50 százaléka akaratlanul is képes megjósolni bizonyos időjárás változásokat. A hőmérséklet nagyarányú csökkenése növeli ízületi és csontfájdalmaikat, illetve a páratartalom növekedése is hasonló tüneteket okoz.
Werner Becker, a Calgary Egyetem ideggyógyásza 2000-ben vizsgálatokat végzett a migrénes fejfájás és a Sziklás-hegységből alászálló meleg száraz szél, a chinook megjelenése közti összefüggésről. A vizsgálatban részt vevő 75, migrénes páciens közül 32 erősebb fejfájással küzdött a szeles napokon, és 17 beteg már napokkal a szél megjelenése előtt érzete a chinook közeledtét. A chinookhoz hasonló száraz meleg szelek a világ minden táján megkínozzák a migrénes betegeket. A Németországban végzett kutatások igazolták, hogy a hegyek szélárnyékos oldalán leszálló meleg főn szél növeli a reumás fájdalmakat, az epilepsziás rohamok és embólia kialakulásának veszélyét. A kutatók szerint a szeles idővel járó légnyomásváltozás miatt szenvednek az emberek.
Viharos időben a légnyomás rendkívül gyorsan ingadozik, ami megviseli az emberi szervezetet. Míg barométer mutatója folyamatosan rezeg, az emberek szívritmusa felgyorsul, és ezzel párhuzamosan mentális frissességük lankadni kezd. Ilyenkor megnövekszik a közúti balesetek száma is, mivel a vezetők nem képesek megfelelően koncentrálni a forgalomra.
Egyes tanulmányok szerint a melegebb évszakokban a pszichés problémákkal küzdő emberek tünetei felerősödnek. A felmérések szerint a férfiak tavasszal követik el, illetve kísérlik meg a legtöbb öngyilkosságot, míg az idegileg labilis nők inkább tavasz végén, nyár elején vetnek véget életüknek. A hőmérsékletemelkedéssel párhuzamosan a mániások is új erőre kapnak, valamint növekszik az erőszakra való hajlam is. J.P Shepherd, a Walesi Orvostudományi Egyetem munkatársa által végzett kutatások azt mutatják, hogy a legtöbb erőszakos bűntényt nyár végén követik el, a legkevesebbet pedig a február-márciusi időszakban.