Franz Boas 1912-ben állt elo azzal a mindmáig igen széles körben elfogadott elmélettel, melyet a 'Proceedings of the National Academy of Sciences' címu szaklap legújabb számában közölt egyik tanulmány cáfolni próbál. Boas felfedezése arra vonatkozott, hogy fejformánkat nem annyira a természet és a gének, hanem a táplálkozás alakítja - az érvelés hasonló a testmagasságváltozásokat magyarázó elméletekéhez. Boas tudományos felfedezése annak idején a századeleji rasszista elméletekkel szemben is hathatós ütokártyának bizonyult, és - mint ahogy a mai antropológusok gyanítják - nem utolsósorban a rasszista érvek megcáfolására irányuló szándék volt az, mely Boast a kutatás elkezdésére késztette, de egyben valószínuleg öntudatlanul befolyásolta a kutatás eredményeit is. Richard Jantz, a University of Tenessee professzora, és doktorandusza, Corey Sparks megismételték Boas kutatását, és vitatják a századeleji eredményeket.
Boas annak idején 13 ezer kelet-európai bevándorló gyermekének fejméretét vetette egybe a szülokével, és több milliméteres eltéréseket talált a fejhossz és a járomcsontok szélességét illetoen is. Boas ebbol arra következtetett, hogy az Újvilágban születettek fejméretéért nem a szüloi gének, hanem az óviláginál egészségesebb táplálkozás a felelos. Jantz és Sparks a vizsgálatot számítógépek segítségével ismételte meg (ok nem kelet-európai, hanem dél-amerika és ázsiai bevándorlókra koncentráltak), és úgy találták, hogy az eltérés ugyan fennáll, de mindent egybevetve nem releváns: Boas - valószínuleg szándékosan - félremagyarázta az eredményeket, tegyük hozzá, messzemenoen a jó szándéktól vezérelve. Jantz és Sparks kutatásai alapján tehát elmondható, hogy hiába eszünk egyre egészségesebb ételeket, attól nem kell félnünk, hogy megváltozik a fejformánk: génjeink felelosek érte. A kutatók arra sem késlekedtek rámutatni, hogy a fejforma és az intelligencia között nem áll fenn semmiféle kapcsolat - eredményeik ebben viszont messzemenoen megegyeznek Boaséval.