Február régi magyar neve Böjtelő hava. E név eredete azzal magyarázható, hogy február a böjt első hónapja, mivel a nagyböjt kezdete rendszerint erre az időszakra esik.
Arra hívja fel a figyelmet, hogy bár még tart az előző hónapban kezdődött farsang, de nemsokára lejár a mulatozás ideje. Készülhetünk a böjti időre, böjtmás hava következik.
Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony - A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. A keresztény egyház gyertyaszentelési ünnepe. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Krisztus jelképe. A szentelt gyertya oltalmazza a hívő embert. A gyertyaszentelő napjához fűződik a legszélesebb körben elterjedt időjóslás. E napon a téli álmából felébredő medve kijön a barlangjából, ha meglátja a saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél.
Február 3. Balázs napja - Balázs napja a magyar nyelvterületen az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Szent Balázs püspök nevéhez fűződik a balázsolás. Ilyenkor a pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond. A népi hiedelem szerint ez jó a torokfájás ellen. A legenda szerint ugyanis Balázs püspök megmentett egy fiút, akinek halszálka akadt a torkán, és a fiú anyja hálából ételt és gyertyát adott neki.
Február 14. Bálint napja - Bálintot főként nyavalyatörés, lelkibetegség, és szédülés esetén hívták segítségül. Akit a frász gyötört, az megfogadta, hogy Bálint napján egész életen át böjtöt tart. Egyes vidékeken, az aznapi időjárásból próbálnak következtetni a várható termésre: úgy hiszik, hideg, száraz idő esetén jó termés várható. Ha ezen a napon a vadgalambok visszatérnek, az a közelgő tavaszt jelzi.
Február 19. Zsuzsanna napja - Napján a néphit szerint megszólal már a pacsirta. Egyes gazdák szerint csak mostantól lehet metszeni a szőlőt, hogy azon le ne fagyjon a rügy.
Február 24. Jégtörő Mátyás napja - Nálunk elsősorban időjárási regulák fűződnek napjához. "Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkor csinál; ha meg talál, akkor ront".
Húshagyó kedd - mozgó ünnep, a farsang utolsó napja. Nevét onnan kapta, hogy régen a másnapján - Hamvazó szerdán - kezdődő negyvennapos húsvéti böjti időszak teljes hústilalommal járt.