A SIV-vírus ma is fejlődőképes

2003 jún. 13 16:14 - Forrás: Hölgyfórum.hu

A SIV-vírus, azaz a majmokat fertozo AIDS-szeru vírus genetikai tanulmányozásából kiderült, hogy a HIV-vírus, mely az embereknél AIDS-et okoz, két csimpánzokban élo vírus kombinációjaképpen jött létre.
A tanulmány megerosítette, amit eddig is tudtak a HIV-vírusról, hogy Nyugat-Afrika erdeibol indult útjára a múlt században. Az emberek a csimpánzoktól kapták el, amikor elfogyasztották húsukat és amikor a vérét rituális szertartásokhoz használták föl. Az embert fertozo HIV-vírus annak a majomszabásúak immunhiányát okozó vírusnak (Simian Immunodeficiency Virus, azaz SIV) a genetikai változata, amely az afrikai vadon élo majmokat és az emberszabású majmokat fertozi. A SIV genetikai mutációja, a HIV 20 millió embert ölt meg és 15 millió fertozött ember él. Jól behatárolható, honnan kezdett terjedni a vírus: Nyugat-Afrika Guinea-Bissau régiójából. A SIV mutációja többször is megtörtént, ezért létezik a HIV-vírusnak annyi változata. Az AIDS terjedését 1860 utánra datálják, mivel korábban számos feketét hurcoltak el rabszolgának, és ok még nem voltak fertozöttek. Az elso AIDS-beteget 1981-ben regisztrálták az Amerikai Egyesült Államokban, habár utólag úgy tunik, hogy egy afroamerikai tizenéves, aki 1969-ben halt meg, az AIDS áldozata lett. A HIV vírust egy 1959-ben Kongóban élo férfi vérplazmájában is megtalálták. A majmokban ma is jelenlevo SIV bármikor új genetikai átalakuláson eshet át, így akár a HIV-nél is veszélyesebb vírus jöhet létre.